-
1 περι-έχω
περι-έχω (s. ἔχω), 1) umgeben, umfassen, umschließen; Her. im pass., περιεχόμεϑα ὑπὸ τῶν πολεμίων κύκλῳ, 8, 79. 80 u. öfter, umzingelt werden; in sich fassen, μηδέν ἐστιν ἀγαϑόν, ὃ οὐκ ἐπιστήμη περιέχει, Plat. Men. 87 d; auch ἡ βίβλος περιέχει τὰς πράξεις, D. Sic. 2, 1; ἡ περιέχουσα αὐτὸ γῆ, Plat. Tim. 25 a, πάντα τὰ μέρη ὑπὸ τοῠ ὅλου περιέχεται, Parm. 145 b; τὸ πεδίον κύκλῳ περιεχόμενον ὄρεσιν, Critia. 118 a; ὁδὸς κυκλόϑεν περιέχει χωρίον, L ys. 7, 28; πάντοϑεν περιείχετο ὑπὸ τῶν πολεμίων, Xen. Cyr. 7, 1, 24; Sp., περιέχεσϑαι τοῖς πράγμασι Pol. 24, 12, 3, τῷ πέντε περισχεϑήσεται τὰ τέσσαρα S. Emp. adv. phys. 1, 304. – Το περιέχον, oder ὁ περιέχων, sc. ἀήρ, die umgebende Luft, Himmel, Atmosphäre, Pol. 4, 21, 1; - οἱ ἐκ τοῠ περιέχοντος καιροί, 9, 13, 7; vgl. Schaef. mel. p. 38; αἱ ἐκ τοῠ περιέχοντος διαφοραί, die Verschiedenheit des Klimas, 5, 21, 8. – Aber bei Arist. Metaph. 5, 26 ist τὸ περιέχον so viel wie τὸ καϑόλου, das Generelle; so ὀνόματα περιέχοντα, Rhet. 3, 5; vgl. ἐκ τοῦ περιέ χοντος καλοῠσι πλάτακας, mit einem generellen Namen, Ath. VII, 309. – 2) übertreffen, überlegen; sein; Thuc. 5, 7; περιέσχον τῷ κέρᾳ, καὶ ἐκυκλοῠντο τὸ δεξιὸν τῶν ἐναντίων, überragen, 3, 107. – 3) med., eigentlich die Hände schützend über Einen halten, beschützen, vertheidigen, u. übh. sich Jemandes annehmen, περίσχεο παιδὸς ἑῆος, nimm dich des Sohnes an, Il. 1, 393; u. c. acc., οὕνεκά μιν περισχόμεϑα, weil wir ihn beschützten, Od. 9, 199; – τινός, sich woran festhalten, mit Liebe woran hangen, γευσάμενοι τῶν ἡμετέρων ἀγαϑῶν περιέξονται, Her. 1, 71; τοῦ νεανίεω, 3, 53; 7, 39; auch c. inf., περιείχετο αὐτοῦ μένοντας μὴ ἐκλιπεῖν, er wünschte, daß sie dort blieben und –, 8, 57; τῆς Πελοποννήσου, Plut. Them. 9, vgl. Arat. 50.
-
2 κόσμος
κόσμος, ὁ,A order, κατὰ κόσμον in order, duly,εὖ κατὰ κ. Il.10.472
, al.; οὐ κατὰ κ. shamefully, Od.8.179;μὰψ ἀτὰρ οὐ κατὰ κ. Il. 2.214
: freq. in dat., κόσμῳ καθίζειν to sit in order, Od.13.77, cf. Hdt.8.67;οὐ κ... ἐλευσόμεθα Il.12.225
;κ. θεῖναι τὰ πάντα Hdt.2.52
, cf. 7.36, etc.;διάθες τάδε κ. Ar.Av. 1331
; κ. φέρειν bear becomingly, Pi.P.3.82;δέξασθαί τινα κ. A.Ag. 521
;σὺν κόσμῳ Hdt.8.86
, Arist.Mu. 398b23;ἐν κόσμῳ Hp.Mul.1.3
, Pl.Smp. 223b; κόσμῳ οὐδενὶ κοσμηθέντες in no sort of order, Hdt.9.59; φεύγειν, ἀπιέναι οὐδενὶ κ., Id.3.13, 8.60.γ, etc.;ἀτάκτως καὶ οὐδενὶ κ. Th.3.108
, cf. A.Pers. 400; οὐκέτι τὸν αὐτὸν κ. no longer in the same order, Hdt.9.66; οὐδένα κ. ib.65, 69;ἦν δ' οὐδεὶς κ. τῶν ποιουμένων Th.3.77
: generally, of things, natural order,γίνεται τῶν τεταρταίων ἡ κατάστασις ἐκ τούτου τοῦ κ. Hp. Prog.20
.2 good order, good behaviour, = κοσμιότης Phld.Mus. p.43 K.; discipline, D.18.216;οὐ κ., ἀλλ' ἀκοσμία S.Fr. 846
.3 form, fashion,ιππου κόσμον ἄεισον δουρατέου Od.8.492
;κ. ἐπέων ἀπατηλός Parm.8.52
; ἐξηγεομένων.. τὸν κ. αὐτοῦ the fashion of it, Hdt.3.22; κ. τόνδε.. ὁ καταστησάμενος who established this order or from, Id.1.99.4 of states, order, government,μεταστῆσαι τὸν κ. Th. 4.76
, cf. 8.48, 67;μένειν ἐν τῷ ὀλιγαρχικῷ κ. 8.72
, etc.; esp. of the Spartan constitution, Hdt.1.65, Clearch.3: pl.,πόλεων κόσμοι Pl.Prt. 322c
.II ornament, decoration, esp. of women, Il.14.187, Hes.Op. 76, Hdt.5.92.ή; γυναικεῖος κ. Pl.R. 373c
, etc.; of a horse, Il.4.145; of men, Hdt.3.123, A.Th. 397, etc.; γλαυκόχροα κόσμον ἐλαίας, of an olive-wreath, Pi.O.3.13, cf. 8.83, P.2.10, etc.;κ. κυνῶν X.Cyn.6.1
;κ. καὶ ἔπιπλα Lys.12.19
; κ. ἀργυροῦς a service of plate, Ath.6.231b;ἱερὸς κ. OGI90.40
(Rosetta, ii B. C.): pl., ornaments, A.Ag. 1271;οἱ περὶ τὸ σῶμα κ. Isoc.2.32
: metaph., of ornaments of speech, such as epithets, Id.9.9 (pl.), Arist.Rh. 1408a14, Po. 1457b2, 1458a33; ἁδυμελῆ κ. κελαδεῖν to sing sweet songs of praise, Pi.O.11 (10).13 (s.v.l.).2 metaph., honour, credit, Id.N.2.8, I.6(5).69; κόσμον φέρει τινί it does one credit, Hdt.8.60, 142;γύναι, γυναιξὶ κόσμον ἡ σιγὴ φέρει S.Aj. 293
;κ. τοῦτ' ἐστὶν ἐμοί Ar.Nu. 914
;οἷς κόσμος [ἐστὶ] καλῶς τοῦτο δρᾶν Th.1.5
;ἐν κόσμῳ καὶ τιμῇ εἶναί τινι D.60.36
; of persons,σὺ ἔμοιγε μέγιστος κ. ἔσει X.Cyr.6.4.3
;ἡ μεγαλοψυχία οἷον κ. τις τῶν ἀρετῶν Arist.EN 1124a1
.III ruler, regulator, title of chief magistrate in Crete, SIG712.57, etc.; collectively, body of κόσμοι, ib.524.1; τοῦ κ. τοῖς πλίασι ib.527.74: also freq. in pl., ib.528.1, al., Arist.Pol. 1272a6, Str.10.4.18, 22; cf. κόρμος.IV Philos., world-order, universe, first in Pythag., acc.to Placit.2.1.1, D.L.8.48 (cf. [Philol.]21), or Parm., acc. to Thphr. ap. D.L.l.c.;κόσμον τόνδε οὔτε τις θεῶν οὔτε ἀνθρώπων ἐποίησεν, ἀλλ' ἦν ἀεὶ καὶ ἔστιν καὶ ἔσται πῦρ Heraclit.30
;ὁ καλούμενος ὑπὸ τῶν σοφιστῶν κ. X.Mem.1.1.11
: freq. in Pl., Grg. 508a, Ti. 27a, al.;ἡ τοῦ ὅλου σύστασίς ἐστι κ. καὶ οὐρανός Arist.Cael. 280a21
, cf. Epicur.Ep. 2p.37U., Chrysipp.Stoic.2.168, etc.;ὁ κ. ζῷον ἔμψυχον καὶ λογικόν Posidon.
ap. D.L.7.139, cf. Pl.Ti. 30b: sts. of the firmament,γῆς ἁπάσης τῆς ὑπὸ τῷ κόσμῳ κειμένης Isoc.4.179
;ὁ περὶ τὴν γῆν ὅλος κ. Arist. Mete. 339a20
; μετελθεῖν εἰς τὸν ἀέναον κ., of death, OGI56.48 (Canopus, iii B. C.); but also, of earth, as opp. heaven,ὁ ἐπιχθόνιος κ. Herm.
ap. Stob.1.49.44; or as opp. the underworld,ὁ ἄνω κ. Iamb.VP27.123
; of any region of the universe,ὁ μετάρσιος κ. Herm.
ap. Stob.1.49.44; of the sphere whose centre is the earth's centre and radius the straight line joining earth and sun, Archim.Aren.4; of the sphere containing the fixed stars, Pl.Epin. 987b: in pl., worlds, coexistent or successive, Anaximand. et alii ap.Placit.2.1.3, cf. Epicur.l.c.; also, of stars,Νὺξ μεγάλων κ. κτεάτειρα A.Ag. 356
(anap.), cf. Heraclid.et Pythagorei ap.Placit.2.13.15 (= Orph.Fr.22); οἱ ἑπτὰ κ. the Seven planets, Corp.Herm.11.7.2 metaph., microcosm,ἄνθρωπος μικρὸς κ. Democr. 34
;ἄνθρωπος βραχὺς κ. Ph.2.155
; of living beings in general,τὸ ζῷον οἷον μικρόν τινα κ. εἶναί φασιν ἄνδρες παλαιοί Gal.UP3.10
.3 in later Gr., = οἰκουμένη, the known or inhabited world, OGI458.40 (9 B.C.), Ep.Rom.1.8, etc.; ὁ τοῦ παντὸς κ. κύριος, of Nero, SIG814.31, cf. IGRom.4.982 ([place name] Samos);ἐὰν τὸν κ. ὅλον κερδήσῃ Ev.Matt.16.26
.4 men in general,φανέρωσον σεαυτὸν τῷ κ. Ev.Jo.7.4
, cf. 12.19; esp. of the world as estranged from God by sin, ib.16.20, 17.9, al., 1 Ep.Cor. 1.21, etc.5 οὗτος ὁ κ. this present world, i.e. earth, opp. heaven, Ev.Jo.13.1; regarded as the kingdom of evil, ὁ ἄρχων τοῦ κ. τούτου ib.12.31.V Pythag.name for six, Theol.Ar.37; for ten, ib.59. -
3 περιέχω
περιέχω, also [suff] περιεργ-ίσχω, Th.5.71; [dialect] Aeol. [full] περρέχω Sapph.Supp.25.9, Theoc.30.3: [tense] fut. περιέξω (andAπερισχήσω Th.5.7
): [tense] aor. περιέσχον, inf. περισχεῖν: [tense] aor. [voice] Med. περιεσχόμην, inf. περισχέσθαι :—encompass, embrace, surround, κυκλόθεν ὁδὸς π. [τὸ χωρίον] Lys.7.28;ἡ περιέχουσα [πέλαγος] γῆ Pl.Ti. 25a
, cf. Arist.Mete. 354a6;γραμμαὶ περιέχουσαι τὸ χωρίον Pl.Men. 85a
, cf.Arist.Mech. 851a14;ἡ περιέχουσα [ἶρις] Id.Mete. 375a31
;τόπον κύκλῳ πέτραις περιεχόμενον IG42(1).122.21
(Epid.); τὸ περιέχον the envelope of a seed, Thphr.HP1.11.1.b esp. of that which encompasses the earth or the universe, τὸν κόσμον πνεῦμα καὶ ἀὴρ π. Anaxim.2;ὁ περὶ χθόν' ἔχων αἰθήρ E.Fr. 919
(s.v.l.), cf. Thphr.CP3.17.4; , cf. 33b; τὸ περιέχον the environment, Epicur.Nat.79 G.,al., Plot.2.3.14;τὸ περιέχον ἡμᾶς ἅπαντας καὶ γῆν καὶ θάλατταν, ὃ καλοῦμεν οὐρανόν Str. 16.2.35
; ὁ περιέχων ἀήρ ἠήρ) Hp. Lex 3, Arist. Mete. 379a28, D.H.3.47, Plu.2.333f, etc.; ὁ περιέχων alone, Id.Cor.38; but usu. τὸ περιέχον, Anaxag.2, Arist.Juv. 468a3, Ptol.Phas.p.10 H., S.E.M.8.286; τὸ ἄπειρον καὶ τὸ π. Arist.GC 332a25, cf. Ph. 253a13, 259b11;φαμὲν τὸ μὲν π. τοῦ εἴδους εἶναι, τὸ δὲ περιεχόμενον τῆς ὕλης Id.Cael. 312a12
, cf. Ph. 211b12.c τὸ π. the atmosphere, Plb.1.37.9, D.S.4.38, etc.; δυσκρασίαι τοῦ π. Plu.Alex.58.2 embrace, τινὰ ταῖς χερσίν Id Ant. 79, cf. Alex.51, Philostr.VS2.5.3;πατρὸς περὶ ἔχοντος Simon. 115.1
.3 surround so as to guard, Plu.Caes.16, etc.:—but, [voice] Pass., to be shut in, beleaguered, Hdt.8.10; ὑπὸ τῶν πολεμίων κύκλῳ ib.79; πανταχόθεν ib.80, cf. X.Cyr.7.1.24 : metaph., to be hard pressed, Men. Epit. 289;περισχομένη κακότητι A.R.3.95
.4 embrace, comprise, comprehend, Pl.Men. 87d, etc.;πλείω γένη Arist.Pol. 1285a2
;περιέχεται ὑπὸ τοῦ ὅλου τὰ πάντα Pl.Prm. 145c
; contain,βίβλος π. τὰς πράξεις D.S.2.1
;λόγος π. ἐγκώμιον Men.660
; of a letter, J.AJ12.4.11: impers., περιέχει ἐν γραφῇ, folld. by a quotation, 1 Ep.Pet.2.6; καθὼς ἡ ὠνὴ π. as is contained in the deed of sale, Supp.Epigr.3.421.33 ([dialect] Locr., ii A.D.).b in Logic, τὸ περιέχον universal, opp. τὰ περιεχόμενα, the individuals or particulars, Arist.Metaph. 1023b27, cf. APr. 43b23; ὀνόματα περιέχοντα generic terms, Id.Rh. 1407a31; καλοῦσι δ' αὐτοὺς πλάτακας ἀπὸ τοῦ περιέχοντος from the generic name, Ath.7.309a.5 Math., ὁ ὑπὸ δύο ἀριθμῶν περιεχόμενος [ἀριθμός] the product of two numbers, Euc.7 Def.19; but π. ἑαυτόν, of a number of which a higher power terminates in the same digit, Theol.Ar.33.6 τὸν ἔλεγχον π. to be involved in, open to criticism, Phld.Rh.1.49 S.II surpass, excel, πάντα περρέχοισ' ἄστρα, of the moon, Sapph. Supp.25.9; overcome, gain the victory or advantage, Th.5.7,8.105.III [voice] Med., hold one's hands round or over another: hence, protect, defend, c. gen. pers., περίσχεο ([dialect] Ion. imper. [tense] aor. 2 [voice] Med.)παιδὸς ἐῆος Il.1.393
: c. acc.,οὕνεκά μιν περισχόμεθα Od.9.199
.2 hold fast by, cling to, c. gen.,γούνων περισχομένη A.R.4.82
(but c. acc.,περίσχετο γούνατα χερσίν Id.3.706
);περιίσχετο κούρης Mosch.2.11
: hence, cleave to, be fond of a person or thing, , cf. 3.53, 5.40, 7.39, 160, etc.; τὠυτοῦ περιεχόμεθα we are compassing, aiming at the same end, Id.3.72, cf. Plu.Them.9; κρίσιν.. ἧς μᾶλλον περιέχομαι on which I place more reliance, Alciphr.2.4.3 rarely c. inf., περιείχετο.. μένοντας μὴ ἐκλιπεῖν τὴν τάξιν clung to his resolution that they should stay and not leave their post, Hdt.9.57.IV [dialect] Aeol. περρέχω, = ὑπερέχω, ὁπόσον τῷ ποδὶ περρέχει τᾶς γᾶς, τοῦτο χάρις, i.e. every inch of his stature is grace, Theoc.30.3.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περιέχω
-
4 ἔρως
ἔρως, ωτος, ὁ, acc. auch ἔρων, Alex. Aetol. 12 Plat. ep. 30 (IX, 39), (vgl. ἔρος), die Liebe, bei Hom. stets von der Geschlechtsliebe; in der Il. ἔρως φρένας ἀμφεκάλυψε, Liebe umhüllte, umfing die Sinne, 3, 442. 14, 294; in der Od. ἔρω δ' ἄρα ϑυμὸν ἔϑελχϑεν, 18, 212, wird richtiger mit Bekker ἔρῳ geschrieben u. auf ἔρος zurückgeführt; auch in der Il. ist die letzte Sylbe durch Position lang u. dah. wahrscheinlich ἔρος zu schreiben; τινός, zu Einem, Pind; ἣ Διὸς ϑάλπει κέαρ ἔρωτι Aesch. Prom. 593; ϑηλυκρατής Ch. 592; τοῦ τῆςδ' ἔρωτος ἥσσων ἔφυ Soph. Tr. 489; ἐρῶσ' ἔρων ἔκδημον Eur. Hipp. 32; Ar. u. A.; γυναικός, Xen.; εἰς ἔρωτά τινος ἐλϑεῖν, sich in Jem. verliebt haben, Arr. An. 4, 19, 9; ἔρωτες, Liebeshändel, ἐκδοὺς ἑαυτὸν ἔρωσιν ἀλογίστοις Ath. XII, 511 b; νυκτερινοί ib. 542 d; Luc. –. Uebh. Liebe, Neigung, Verlangen, Trachten wonach, τοῦ ὅλου τῇ ἐπιϑυμίᾳ καὶ διώξει ἔρως ὄνομα Plat. Conv. 192 e, vgl. Phaedr. 237 d; neben φιλία καὶ ἐπι-ϑυμία Lys. 221 e; καὶ ἐπιϑυμίας Rep. IX, 578 a; Ggstz φόβος Legg. VIII, 837 a; πατρῴας τῆςδε γῆς Aesch. Ag. 526; εὐκλείας Eum. 827; τῶν σ' ἔρως ἔχει τυχεῖν Suppl. 516; παίδων Eur. Ion 67; ἔρωτα σχὼν τῆς Ἑλλάδος τύραννος γενέσϑαι, indem er darnach strebte, Her. 5, 32; ἔρως αὐτὸν ἔσχε τῶν σκηνημάτων Xen. Hell. 5, 3, 19; ἔρως ἐνέπεσε τοῖς πᾶσιν ὁμοίως ἐκπλεῦσαι Thuc. 6, 24; δεινῶς διάκεινται ἔρωτι τοῦ ὀνομαστοὶ γενέσϑαι, aus dem Streben berühmt zu werden, Plat. Conv. 208 c; περί τι, Legg. VI, 782 e u. Folgde; ὁ πρὸς τοὺς λόγους ἔρως Luc. Nigr.; – der Gegenstand der Liebe, Luc. Tim. 14.
-
5 ῥέω
ῥέω, fut. ῥεύσομαι Theogn. 448, ῥεύσω Ev. Ioh. 7, 38; aor. ἔῤῥευσα, Sp., z. B. Polemo 2 (V, 32); bei den Attikern ist aber gebräuchlich ῥυήσομαι u. aor. ἐῤῥύην, ῥυῆναι, ῥυείς, der schon bei Hom. vorkommt, der außer ihm nur praes. u. imperf. gebraucht (vgl. Lob. Phryn. 7391; perf. ἐῤῥύηκα; – 1) fließen, fluthen, strömen, nicht bloß vom Wasser, Hom. u. Folgde, sondern auch vom Blut, von Thränen, vom Schweiß u. dgl.; πηγὴ ῥέει ὕδατι, die Quelle strömt von Wasser, Il. 22, 149, vgl. Od. 5, 70; auch ῥέεν αἵματι γαῖα, die Erde rann, triefte von Blut, Il. 8, 65, u. sonst, wie Eur. ῥεῖ γάλακτι πέδον, ῥεῖ δ' οἴνῳ, Bacch. 142; u. im Orak. bei Her. 7, 140, ἱδρῶτι ῥεούμενοι, welche Form sich sonst nicht findet u. einige Analogie mit μαχεούμενοι hat; αἵματι, ἱδρῶτι ῥεόμενος, Luc. D. Mort. 14, 5 salt. 71; Plut. Cor. 3; ῥέω ἱδρῶτι Ep. ad. 292 ( Plan. 105); aber ποταμῷ οἶνον ῥέοντι Luc. V. H. 1, 7, vgl. ep. sat. 20 u. Theocr. 5, 124, – κῦμα ῥέον, Pind. Ol. 11, 10; εὐρὺ ῥέων, 5, 18; ἀφρὸς βρότειος ἐῤῥύη κατὰ στόμα, Aesch. frg. bei Schol. Ar. Lys. 1259; vom Gerüchte, das sich verbreitet, δόξης ἢ κληδόνος καλῆς μάτην ῥεούσης, Soph. O. C. 259; ἄνω ἂν ῥέοι τὰ πράγμαϑ' οὕτως, Eur. Suppl. 520; in Prosa überall; auch übertr. von andern Dingen als Wasser, τὸ λόγων νᾶμα ἔξω ῥέον, Plat. Tim. 75 e; ὡς ἰόντων ἁπάντων καὶ ἀεὶ ῥεόντων, in stetem Flusse sein, Crat. 439 c; ῥεῖν καὶ φέρεσϑαι τὰ πράγματα, 411 c; er nennt sogar die Philoso phen, welche annehmen, daß die Dinge in steter Bewegung, in stetem Flusse seien, οἱ ῥέοντες, Theaet. 181 a, = οἱ τὸ πᾶν κινοῦντες, Ggstz οἱ τοῠ ὅλου στασιῶται; S. Emp. adv. log. 1, 99 στιγμῆς ῥυείσης γραμμὴν φαντασιούμεϑα. – Andere Vrbdg ῥυῆναι διὰ τοῠ ὀρόφου, Luc. Mar. D. 12, 1, durchfließen; von feuerspeienden Bergen, Ael. V. H. bei Stob. Floril. 79, 38. Auch vom Winde, Plut. Sert. 17. – Πολὺς ῥεῖ, von einem starken, voll fließenden Strome, Her. 8, 134; auch ὁ Ἀσωπὸς ποταμὸς μέγας ἐῤῥύη, Dem. 59, 99; u. übertr. von gewaltigem Redestrom, Πύϑωνι ϑρασυνομένῳ καὶ πολλῷ ῥέοντι καϑ' ὑμῶν, 18, 136; ὁρμὴ ῥυεῖσα πολλὴ καὶ ἄτακτος, Plut. de virt. moral. 5. Uebh. – 2) übtr., sich in reicher Fülle ergießen, wie unser strömen, z. B. vom ungehemmten, vollen Fluß der Nede, ἀπὸ γλώσσης μέλιτος γλυκίων ῥέεν αὐδή, Il. 1, 249; Hes. Th. 39. 97; ἔπε' ἐκ στόματος ῥεῖ μείλιχα, 84; u. in Prosa, πάντες ὅσοι περὶ πορνείας ἐῤῥύησαν λόγοι, Dem. 19, 287; auch ἐκ χειρῶν βέλεα ῥέον, Pfeile strömten, d. h. flogen in Menge aus ihren Händen, Il. 12, 159; u. von reisen oder wurmstichigen Früchten, von Haaren, in Menge abfallen, ausfallen, Od. 10, 393; Hes. frg. 5; Theocr. 2, 89; ῥεῖ ὁ καρπός, Pol. 12, 4, 14; στάχυς, Babr. 88, 14; von einer großen Menschenmenge, ῥεῖ πολὺς ὅδε λεώς, Aesch. Spt. 80; auch οὐκ ἐάσει γλῶσσαν ἐργμάτων ἄτερ ἔσω πυλῶν ῥέουσαν ἀλδαίνειν κακά, 539, daß thatenlos Geschwätz einströme; Θρῄκιος ῥέων στρατός, Eur. Rhes. 290; auch πόλιν χρυσῷ ῥέουσαν, Troad. 995; Ar. Equ. 527 vrbdt ὃς πολλῷ ῥεύσας ποτ' ἐπαίνῳ διὰ τῶν ἀφελῶν πεδίων ἔῤῥει, vom Kratinus, den er, wie auch das Folgende zeigt, τῆς στάσεως παρασύρων ἐφόρει τὰς δρῦς καὶ τοὺς ἐχϑροὺς προϑελύμνους, mit einem Strome vergleicht. – Aber auch zerfließen, sich auflösen, εἰ ῥέοι τὸ σῶμα καὶ ἀπολλύοιτο ἔτι ζῶντος τοῦ ἀνϑρώπου, Plat. Phaed. 87 d. – Bei Sp. oft für »sich auf Etwas stürzen, sich wohin neigen«, ὅλος ἐῤῥύη πρὸς αὐτόν, Plut. Alcib. 21; ἐπὶ τὸ πρᾳότερον ῥ υῆναι, Cat. min. 23; ἐπὶ ποιητικήν, Cic. 2, u. oft. – 3) in trans. Bdtg fließen lassen, selten, wohin man das oben angeführte οἱ ῥέοντες aus Plato ziehen kann; ἐῤῥει χειρὶ παῖς Ἀχιλλέως πατρί, Eur. Hec. 532; Archil. frg. 17; vgl. Ruhnk. ep. crit. 264; Dem. Lpt. 273. – Etwas Anderes ist λέγεται τούτῳ τὸν Πακτωλὸν χρυσὸν ῥεῠσαι, Schol. Ar. Plut. 287, wie Ἱμέρα ἀνϑ' ὕδατος ῥείτω γάλα, Theocr. 5, 124, vgl. 126. – 4) Sp. auch pass., ἡ γὰρ Ὁμήρου σειρὴν ὑμετέρων ῥεῖται ἀπὸ στομάτων, Ep. ad. 451 (IX, 522); ἐῤῥεῖτο führt Phryn. 220 an; s. auch das oben aus Her. angeführte ῥεο ύμενοι. – Ueber die Contraction vgl. Lob. zu Phryn. 221. – Bei Ath. XI, 495 d sind τὰ ῥέοντα eine Art Becher, wofür er ein Beispiel aus Astydamas anführt. Vgl. ῥυσίς u. ῥυτόν.
-
6 ταξις
- εως, ион. ιος ἥ1) воен. построение, расположение, боевые позиции, боевой порядок, строй(τῆς ἵππου καὴ τῶν ἀκοντιστῶν Thuc.; κατὰ τάξιν ναυμαχεῖν Her.)
2) воен. линия, рядἡ πρώτη τ. Lys. — первый ряд;
ἐπὴ τάξις πλεῦνας κεκοσμημένοι Her. — построенные многими рядами3) воинская часть, отряд, колонна(Xen.; σὺν ἑπτὰ τάξεσιν Soph.)
4) место в строю, пост5) должность, званиеοἰκέτου τάξιν ἔχειν Dem. — исполнять роль слуги;
ἐν ἐχθροῦ τάξει Dem. — будучи врагом;ἐν φθόνου τάξει ποιεῖν τι Dem. — делать что-л. из зависти6) (рас)порядок, устройство, организация(τοῦ ὅλου Xen.)
ἥ Λακωνικέ τ. Arst. — лаконская конституция;τ. τῆς ὑδρείας Plat. — порядок водоснабжения;αἱ τάξεις τοῦ φόρου Xen. — нормы податного обложения;εἰς τάξιν ἄγειν ἐκ τῆς ἀταξίας Plat. — из беспорядочного состояния перевести в упорядоченное;διὰ τάξεως и ἐν τάξει Plat. — в определенном порядке, регулярно;ἐν τῇ τάξει τῆς ἐφημερίας αὐτοῦ NT. — в порядке очереди, согласно дневному расписанию;κατὰ τέν τάξιν τοῦ νόμου Plat. — в законном порядке;εὐσχημόνως καὴ κατὰ τάξιν NT. — благопристойно и чинно -
7 στασιώτης
στασιώτης, ὁ, der Aufrührer, Empörer, der zu einer Partei Gehörige, die im Aufstande begriffen ist; bes. im plur. die Anhänger einer Partei, einer politischen Faktion, οἱ τοῠ Μεγακλέους στασιῶται, Her. 1, 60; ἐξήλασε τοὺς στασιώτας αὐτοῠ, 1, 173, u. öfter; vgl. Xen. Hell. 7, 1, 43; Sp. – Bei Plat. Theaet. 181 a heißen οἱ τοῠ ὅλου στασιῶται, im Ggstz der ῥέοντες, diejenigen, welche das Feststehen, die Unveränderlichkeit von Allem annehmen.
-
8 περιεχω
περιέχω, περιΐσχω(fut. περιέξω и περισχήσω, aor. 2 περιέσχον, inf. aor. περισχεῖν)1) окружать, охватывать, окаймлять(τὸ χωρίον, ἥ περιέχουσα πέλαγος γῆ Plat.)
; pass. быть окруженным(ὑπὸ τῶν πολεμίων Xen.) или теснимым (τοῖς πράγμασι Polyb.)
π. τῷ κέρᾳ Thuc. — совершать фланговый обход;ὅ περιέχων (ἀήρ) Arst., Plut. — атмосфера;αἱ ἐκ τοῦ περιέχοντος διαφοραί Polyb. — климатические различия;αἱ περιέχουσαι (sc. γραμμαί) Arst. — внешние линии (очертания)2) обнимать, охватывать(τινὰ ἀμφοτέραις ταῖς χερσίν Plut.; πάντα τὰ μέρη ὑπὸ τοῦ ὅλου περιέχεται Plat.)
τὸ περιέχον καὴ τὸ περιεχόμενον Arst. — объемлющее и объемлемое, тж. общее и частное;ὄνομα περιέχον Arst. — общее имя, т.е. отвлеченное понятие;θάμβος περιέσχεν αὐτόν NT. — ужас объял его3) med. ограждать, защищать, заступаться(τινος Hom.)
4) med. быть привязанным, тяготеть, стремиться, желатьτωύτοῦ π. Her. — стремиться к одному и тому же;
περιείχετο αὐτοῦ μένοντας μέ ἐκλιπεῖν τέν τάξιν Her. — (Амомфарет) хотел (настаивал), чтобы они оставались и не покидали поста5) содержаться, т.е. быть написанным -
9 περιισχω...
περιΐσχω...περιέχω, περιΐσχω(fut. περιέξω и περισχήσω, aor. 2 περιέσχον, inf. aor. περισχεῖν)1) окружать, охватывать, окаймлять(τὸ χωρίον, ἥ περιέχουσα πέλαγος γῆ Plat.)
; pass. быть окруженным(ὑπὸ τῶν πολεμίων Xen.) или теснимым (τοῖς πράγμασι Polyb.)
π. τῷ κέρᾳ Thuc. — совершать фланговый обход;ὅ περιέχων (ἀήρ) Arst., Plut. — атмосфера;αἱ ἐκ τοῦ περιέχοντος διαφοραί Polyb. — климатические различия;αἱ περιέχουσαι (sc. γραμμαί) Arst. — внешние линии (очертания)2) обнимать, охватывать(τινὰ ἀμφοτέραις ταῖς χερσίν Plut.; πάντα τὰ μέρη ὑπὸ τοῦ ὅλου περιέχεται Plat.)
τὸ περιέχον καὴ τὸ περιεχόμενον Arst. — объемлющее и объемлемое, тж. общее и частное;ὄνομα περιέχον Arst. — общее имя, т.е. отвлеченное понятие;θάμβος περιέσχεν αὐτόν NT. — ужас объял его3) med. ограждать, защищать, заступаться(τινος Hom.)
4) med. быть привязанным, тяготеть, стремиться, желатьτωύτοῦ π. Her. — стремиться к одному и тому же;
περιείχετο αὐτοῦ μένοντας μέ ἐκλιπεῖν τέν τάξιν Her. — (Амомфарет) хотел (настаивал), чтобы они оставались и не покидали поста5) содержаться, т.е. быть написанным -
10 προσαγορεύω
προσᾰγορ-εύω, [dialect] Att. [tense] aor. being προσεῖπον, [tense] fut. and [tense] pf. προσερῶ, προσείρηκα (but προσαγορεῦσαι occurs in X.Mem.3.2.1,Aπροσαγορεύσομεν Pl.Tht. 147e
), [tense] aor. [voice] Pass. προσερρήθην (butπροσηγορεύθην A.Pr. 834
, Anaxil.21.4, Philem.101.6); coupled with προσείποις, προσρητέον in Pl.Tht. 152d, 182d sq.:—address, greet,ἀλλήλους Hdt.1.134
, 2.80; δυστυχοῦντες οὐ προσαγορευόμεθα in misfortune we are not spoken to, Th.6.16;π. τοὺς νέους δι' εὐχῆς Pl.Lg. 823d
;πόρρωθεν π. Thphr.Char.5.2
;ἐν ταῖς ἐπιστολαῖς τοὺς φίλους π. Pl.Ep. 315b
.2 c. dupl. acc., address or greet as so and so, (lyr.);τὸν αὐτὸν πατέρα π. X.Cyr.8.7.14
;βασιλέα π. τινά Plu.Aem.8
:—[voice] Pass., ; -αγορευθεὶς αὐτοκράτωρ, Lat. imperator consalutatus, Plu.Pomp.8, etc.3 simply, call by name, call so and so,τὸν Ἀγαμέμνονα π. ποιμένα λαῶν X.Mem.3.2.1
;τί τὴν πόλιν προσαγορεύεις; Pl.R. 428d
, cf. Grg. 474e, Sph. 216c, Lycurg. 26;π. τινὰ ὀνόματι Antipho 6.40
, cf. Pl.Plt. 291e, Tht. 147e, etc.;ὀνομαστὶ π. X.Cyr.5.3.47
;τοῦτο τοὔνομα π. σφᾶς αὐτούς Plb.1.8.1
:— [voice] Pass., to be called, Hecat.129J., etc.;π. ἑταίρα Anaxil.
l. c.;λίθος Philem.
l.c.; freq. in Pl., R. 597e, Phlb. 54a; τῷ τοῦ ὅλου ὀνόματι, ἑνὶ ὀν. π., Id.Smp. 205c, Sph. 219b, etc.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προσαγορεύω
-
11 στασιώτης
Aστάσις B. 111
) mostly in pl., members of a party or faction in a state, partisans, οἱ τοῦ Μεγακλέος ς. Hdt.1.60, cf. 59, 173, al.; acting as a body-guard, Antipho Fr.1.2 metaph. (with punning allusion toστάσις B. 1.1
), οἱ τοῦ ὅλου ς. the partisans of 'The Whole', opp. οἱ ῥέοντες, Pl.Tht. 181a; σ. τῆς φύσεως καὶ ἀφυσίκους, of Parmenides and Melissus, who denied motion, Arist. ap. S.E.M.10.46.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > στασιώτης
-
12 ἀνεκφοίτητος
ἀνεκ-φοίτητος, ον,A not proceeding or emanating: hence, inseparable from..,τὰ μέρη τῶν ὅλων Procl.
inTi.1.6 D., in Prm.p.634 S.; ; τοῦ ἑυός ib.59; ἀπὸ [τῆς οὐσίας] ib. 66; .Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀνεκφοίτητος
-
13 προνοέω
προνοέω 1 aor. 3 sg. προενόησεν Wsd 13:16, inf. προνοῆσαι (Just., D. 116, 2); mid. pf. 2 pl. προνενόησθε (Ath. 1, 3); aor. mid.-pass. impv. 2 sg. προνοήθητι 2 Macc 14:9, subj. 3 sg. προνοηθῇ Da 11:37 (Hom. et al.; ins, pap, LXX; Just.; Tat. 2, 2; Ath.) ‘to think about someth. beforehand’① to give careful thought to, take thought for, take into consideration, have regard for w. gen. foll. (Jos., Ant. 1, 53 ἀρετῆς) ἁγνείας Pol 5:3. τοῦ καλοῦ ἐνώπιον θεοῦ 6:1. W. acc. καλὰ ἐνώπιον κυρίου (cp. Pr 3:4 for this and Pol 6:1) 2 Cor 8:21. Foll. by πῶς so that D 12:4.—The mid. in the same sense (Thu.+; ins, pap, LXX, Philo; Jos., Ant. 9, 3; 19, 309 al.; Just., A I, 44, 11; Ath. 1, 3), w. acc. (X., Mem. 4, 3, 12) καλὰ ἐνώπιον πάντων ἀνθρώπων Ro 12:17; cp. 2 Cor 8:21 v.l.② to think about beforehand in a solicitous manner, care for, provide for someone/someth. w. gen. (X.+; Maximus Tyr. 5, 4c [προνοεῖ ὁ θεὸς τοῦ ὅλου]; ins [e.g. New Docs 7, 234 no. 10, 23], pap; Wsd 13:16; Philo, Virt. 216; Just., D. 1, 4 al.) τῶν ἰδίων καὶ μάλιστα οἰκείων his own people and especially the members of his family 1 Ti 5:8 (Horapollo 2, 108 ὑπὸ τ. οἰκείων προνοούμενος; New Docs 8, 113–16); the v.l. has the mid. in the same sense (Horap., loc. cit. προνοούμενος ἑαυτοῦ).—M-M. DELG s.v. νόος. TW. -
14 διαρτάω
A suspend, Hsch., dub. l. for διαττᾶσθαι, Plb.34.9.10.II to separate,διδύμους Ph.2.303
, al., cf. Heliod. ap.Orib.44.10.5;τὴν δύναμιν ἀπὸ Συρακουσῶν Plu.Tim.25
;διηρτημένα ἀπ' ἀλλήλων Str.5.3.7
: c. gen.,σῶμα τοῦ ὅλου διαρτηθέν Ph.2.509
; dismember, Plot.6.9.5; interrupt,τὰς ἀκολουθίας D.H.Dem. 40
; forced apart,Id.
Comp.20;διηρτημένων.. φωνῶν Demetr.Lac.1014.48
F.; διηρτῆσθαι, of argument, to lack connexion, be incoherent, διηρτημένα τινὰ καὶ ψευδῆ ib.46F., cf. S.E. P.2.153.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > διαρτάω
-
15 δίωξις
A chase, pursuit, esp. of soldiers or ships, Th.3.33, etc.;δ. ποιεῖσθαι Id.8.102
.II as law-term, prosecution,δίωξιν εἶναι κατὰ τῶν ἐλεγχθέντων IG12.10.10
;δ. ποιεῖσθαι Antipho6.7
, cf. D.45.50;δ. τῶν ἀδικούντων Plu.Per.10
. -
16 καινουργία
καινουργ-ία, ἡ,A making new: innouation in the state, ταραχὴ καὶ κ. Isoc.6.50; of Christianity, prob. in OGI569.18 (Arycanda, iv A. D.); renewal, recreation,τοῦ ὅλου Max.Tyr.41.4
; of manufacture, J.AJ12.2.9, cf. D.H.Isoc.9, Hierocl.p.52A.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > καινουργία
-
17 μετεωρισμός
μετεωρ-ισμός, ὁ,A = μετεώρισις 1, Hp.Prog.9 (pl.); ; τοῦ ὅλου σώματος ib. 713a23; rising to the surface, of roots, Thphr.CP1.3.5.2 μ. γνώμης mental trouble or disturbance, Id.Acut. (Sp.) 14 ( γνώμης is prob. interpol.), cf. Vett.Val.185.20 (pl.); wild thinking, vain imagining, Metrod.Herc.831.4, 12 (pl.).3 delay, procrastination, PMasp.32.55 (vi A.D.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μετεωρισμός
-
18 συγκλεισμός
συγ-κλεισμός, ὁ,Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συγκλεισμός
-
19 συνεφέλκω
A draw after or along with one, Pl.Phd. 80e, Ep. 335b, Arist. de An. 406b21:—[voice] Pass., to be drawn on together, Id.Ph. 244a11;τῇ τοῦ ὅλου περιφορᾴ Id.Mete. 341a2
; to be drawn up also, Id.Pr. 949a16, Thphr.CP4.13.5:—[voice] Med., much like [voice] Act., Hp.Mul.1.68, Phld. Mus.p.62 K., Ph.2.61, al., Plu.2.529c, Aret.SD1.13, Eun.VSp.498B [suff] συνεφ-έπομαι, [tense] aor. - εφεσπόμην, [dialect] Ion. - επεσπόμην, poet. imper.συνεπίσπεο Lyr.Alex.Adesp.20.2
:— follow together, Hdt.9.102, X.Cyr. 6.4.10, Pl.Lg. 701a, etc.; τινι with one, X.An.4.8.18, etc.: metaph.,σ. τῷ λόγῳ Pl.Sph. 254c
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συνεφέλκω
-
20 ἀμφικύβωται
ἀμφι-κύβωται πρόχοι· ἢ ἀπὸ < τῆς> τοῦ ὅλου περιφερείας ἢ ἀπὸ τῆς τῶν ὤτων, Hsch.:—also [suff] ἀμφί-κ[τ]υπος, ον, EM543.7:Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀμφικύβωται
См. также в других словарях:
Μεξικού, Πόλη του- — (Ciudad de Mexico). Πόλη (8.591.309 κάτ. το 2000) του Μεξικού, πρωτεύουσα του Ομοσπονδιακού Διαμερίσματος (1.499 τ. χλμ., 8.605.239 κάτ.) και της χώρας. Βρίσκεται στο νότιο τμήμα μιας εκτεταμένης πεδινής ζώνης που ονομάζεται κοιλάδα του Μεξικού.… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Τέχνη (Βυζάντιο) — Η ΒΥΖΑΝΤΙΝΗ ΤΕΧΝΗ Για τους περισσότερους ανθρώπους το Βυζάντιο αντιπροσωπεύει ένα κράτος που επέζησε για σχεδόν 1.200 χρόνια και συνέβαλε σημαντικά στη διάδοση του χριστιανισμού και στη διαφύλαξη του αρχαίου ελληνικού και ρωμαϊκού πνεύματος. Για… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Φιλοσοφία και Σκέψη — ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΦΙΛΟΣΟΦΙΑ Η φιλοσοφία ως κατανοητικός λόγος Όταν κανείς δοκιμάζει να προσεγγίσει την αρχαία ελληνική φιλοσοφία, πρωτίστως έρχεται αντιμέτωπος με το ερώτημα για τη γένεσή της. Πράγματι, η νέα ποιότητα των φιλοσοφικών θεωρήσεων της… … Dictionary of Greek
αυτοκίνητο — Όχημα το οποίο κινείται με κινητήρα που έχει πάνω του και το οποίο δεν σέρνεται από εξωτερική δύναμη. Γενικά χερσαίο όχημα που είναι κατασκευασμένο για να κινείται κατά κανόνα σε δρόμους και αντλεί την απαραίτητη για την κίνησή του ωστική δύναμη… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Θρησκεία — ΑΡΧΑΙΑ ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΘΡΗΣΚΕΙΑ Το περιεχόμενο της θρησκείας που επικράτησε στον ελλαδικό χώρο κατά την Παλαιολιθική εποχή δεν είναι δυνατόν να προσδιοριστεί επακριβώς. Τα λιγοστά και δυσεξιχνίαστης σημασίας ευρήματα δεν βοηθούν προς την κατεύθυνση αυτή … Dictionary of Greek
επανάσταση — Η ριζική μεταβολή μιας ορισμένης τάξης πολιτικών και κοινωνικών πραγμάτων, η οποία, σε γενικές γραμμές, βασίζεται στην υποτιθέμενη ή στην πραγματική θέληση των λαϊκών μαζών και πραγματώνεται οργανωμένα και συνειδητά με μια ενέργεια περισσότερο ή… … Dictionary of Greek
Αφρική — Μία από τις πέντε ηπείρους. Βρίσκεται στο ανατολικό ημισφαίριο, στα νότια της Ευρώπης και στα δυτικά της Ασίας. Μολονότι αποτελεί μέρος, μαζί με την Ευρώπη και την Ασία, της Αρχαίας Ηπείρου, η απέραντη αυτή ήπειρος διαφέρει ουσιαστικά από αυτές,… … Dictionary of Greek
Δίας ή Ζευς — I Η κορυφαία μυθολογική θεότητα στο αρχαίο ελληνικό πάνθεο. Η μορφή του θεού αυτού είχε την προέλευσή της σε ένα υπέρτατο ον των ινδοευρωπαϊκών λαών, που είχε το όνομα του φωτεινού ουρανού, το οποίο διατηρείται στις διάφορες ιστορικές γλώσσες:… … Dictionary of Greek
Χέγγελ, Γκεόργκ Βίλχελμ Φρίντριχ — (Georg Hegel, Στουτγάρδη 1770 – Βερολίνο 1831). Γερμανός φιλόσοφος. Είναι ο σημαντικότερος εκπρόσωπος του γερμανικού ιδεαλισμού και ο φιλόσοφος με τον οποίο αποκορυφώνεται και τερματίζεται η καθεαυτό κλασική φιλοσοφία. Η ζωή του. Μπήκε στη… … Dictionary of Greek
εκδότης — Οποιοσδήποτε αναλαμβάνει να κάνει γνωστό ένα ανέκδοτο έργο ή να παρουσιάσει –αναθεωρημένο ή επιμελημένο ξανά– ένα κείμενο ήδη γνωστό. Η σύγχρονη σημασία της έκδοσης, ως συνόλου αντιτύπων του ίδιου έργου, συνδέεται με την εφεύρεση της τυπογραφίας … Dictionary of Greek
καμπαναριό — Πυργίσκος εκκλησίας, στην οροφή του οποίου είναι κρεμασμένη/ες η/οι καμπάνα/ες· κωδωνοστάσιο. Ως αρχική μορφή το κ. πιθανολογείται ότι αποτελεί τη συνέχεια των αμυντικών ρωμαϊκών πύργων· ωστόσο, με την πάροδο των αιώνων απέκτησε διαφορετική… … Dictionary of Greek